Bakancslista.

Sok oldalon tapasztaltam már, hogy a tulajok szorgalmasan vezetik a saját kis bakancslistájukat. Én is kedvet kaptam a dologhoz, szóval bele is vágok.

Az Én Bakancslistám:

  • felvételt nyerni álmaim gimnáziumába 
  • beszerezni Edgar Allan Poe Összes Műveinek mind a három kötetét 
  • megtalálni az Igazit, és összehozni két gyereket vele 
  • megtanulni főzni 
  • felvételt nyerni álmaim egyetemére 
  • szerezni egy magyar szakos tanári diplomát, majd elvégezni egy grafológusi mesterképzést 
  • miután az előző pont teljesült, egy számomra megfelelő, stabil és jól fizető állást találni 
  • szert tenni egy saját házra/lakásra, ami tükrözi az ízlésvilágomat 
  • mint annyi embernél olvastam, én is szeretném elérni az álomalakot 
  • beszerezni egy acélbetétes bakancsot (Irénke ♥) 
  • beszerezni a Gyűrűk Ura trilógiát 
  • beszerezni az egész Vámpírkrónikákat 
  • írni és kiadatni legalább egy olyan művet, amit visszaolvasva azt mondhatom: “igen, ez tényleg jó” 
  • újra megszerezni és ájulásig játszani a Diablo II-t és a Sagát 
  • beszerezni egy komoly fényképezőgépet és laptopot 
  • beszerezni egy gyönyörűséges, fekete és teljesen új zongorát 
  • beszerezni egy saját lovat 
  • megtanulni folyékonyan angolul 
  • megtanulni folyékonyan olaszul 
  • megtanulni folyékonyan spanyolul 
  • megtanulni latinul 
  • eljutni kb. 10 kedvenc bandám koncertjére 
  • eljutni egy Evanescence koncertre (így, külön kiemelve
  • eljutni Spanyolországba 
  • eljutni Olaszországba 
  • eljutni Erdélyben a Drakula kastélyba 
  • eljutni egy Hegyalja fesztre
  • és az egyik legfontosabb: elérni, hogy senkitől se függjek anyagilag 

Reklámok

A 30 Napos – 4. nap

A legjobb dolog, ami a héten történt veled

Mivel hétfő reggel van, ezért nem túl jól időzített a kérdés. Tehát értelemszerűen a múlthetet veszem elő.
Egyértelműen az volt a hét fénypontja, amikor két bátyámmal és a sógornőmmel elmentünk strandolni. Elég rendesen felpakoltam biztonsági eszközökből, az ötven faktoros naptejem is ott figyelt a táskámban – de hatalmas nagy szerencsénkre nem sütött a nap, hanem kellemesen kékesszürke volt az égbolt, mellé élvezhető 25 fok, így teljes volt a boldogság. Mintha megérezte volna a felhőzet, hogy egy kriptafajzat megy lubickolni. (:
Persze amikor felfedtem testem (állítólag) fehér mivoltát, és felfeküdtem a vízre (mániám a víz felszínén lebegni mozdulatlanul), megkaptam a “2 hetes vízihulla” jelzőt, mint mindig. (: És ettünk-ittunk ájulásig – megjegyzem, a strandon kapható barackpálinka ár-minőség aránya borzasztó. Nem is értem, hogy volt pofájuk azért a pancsolt löttyért annyi pénzt elkérni. -.-” De azért nem tántorított el minket a dolog.
A gondok viszont az idő múlásával tetéződtek, ugyanis az egyik medence  khm… ****fagyasztóan hideg vízzel volt töltve, és egyszerűen nem lehetett megszokni, még húsz perc benn lét után is reszkettünk. És a stílusosság kedvéért, mikor végeztünk a pancsival és felöltöztünk-összecuccoltunk, elkezdett esni az eső. Ezt nevezik tudásnak. (:
Szóval összességében jó kis nap volt – az idei nyaram első és utolsó strandolása.