Homályos Üzenet.

Üdvözletem.

Hmm. Pont, mint egy, vagy éppenséggel két évvel ezelőtt. *mosolyog*

Nem is tudom, olyan furcsa ez most… Letörölni a port az életem egyik szakaszáról, de olyan precíz óvatossággal, hogy éppen csak át tudjak kukucskálni a homályos üvegen, megőrizve a módszeres távolságtartást. Furcsa, mert nehéz elkerülnöm, hogy mindent egyetlen kattintással kitöröljek, vagy hogy új lelkesedéssel ismét belevágjak. De nem. Nem szándékozom sem szembeköpni azt a lányt, aki valaha voltam, sem hagyni, hogy az új parázs belesüppedjen a régmúlt hamvaiba.
Tisztelnem kell azt a leányzót – lassan nőt -, aki képes volt Nobilis-szá nőni magát annyi belső csata után.

Tudom, hogy írnom kellene, de nem merek. Most is gombóccal a torkomban ütöm a fekete négyzeteket magam előtt, és közben teljes mértékben tisztában vagyok azzal, hogy ha folytatnám, az mindent csak megnehezítene.
Ki tudja. Még az is kiderülhet, hogy pont erre vágyom.

Mindenesetre hatalmas meghökkenéssel fogadtam, hogy még mindig napról napra látogatják a blogomat, ennyi értéktelen kihagyás után is. Döbbenetes, és nem tudok mást, mint ámulni. Jobb lett volna így, a tizennyolcadik évemből kifelé haladva belekezdenem a blogírásba, hiszen a posztok teljesen mások, igényesebbek és tartalmasabbak lennének, de jó ez így. Legalább valami őriz belőlem egy szeletet.

Köszönök nektek mindent. Még találkozunk.

tumblr_n589q2cHg11rq06ijo1_500

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s