A Szóbeszéd Hatalma.

Üdvözletem.

Először is. Szeretném megköszönni minden olvasóm bizalmát! Hihetetlen öröm látni, ahogy napról napra egyre többen tévedtek ide, és van szerencsém tapasztalni, hogy állandó vendégekre is szert tettem.
Még csak 18 napja indult a blog, és máris több mint 300-an látogattátok meg.
Szóval köszönök minden klikket! Ahogy tegnap is említettem, akinek van valamilyen témaötlete, esetleg kíváncsi, és szeretne valamilyen „sötét” kérdésről többet megtudni, az jelezze bátran. Megteszem, amit tudok.

Úgy döntöttem, hogy ma a sztereotípiáké lesz a főszerep. Mindenképpen megér egy bejegyzést a dolog, hiszen a közfelfogásban terjengő hiedelmek eléggé rombolják a szubkultúra színvonalát.

Vágjunk bele.

 

 „A goth-ok sátánisták.”Ugyan a kettő nem zárja ki egymást, a szubkultúra mégsem erőltet rá senkire semmilyen hitet. Ahogy korábban is vázoltam, a goth egy szabad szellemiségű irányzat, és ez a szabadelvűség a vallásra is kiterjed. Lehetsz keresztény, zsidó, sátánista, muszlim – semmi sem ezen múlik.

„A goth-ok nem lehetnek szőkék.”Az egyik legabszurdabb állítás. Mivel ez nem egy szimpla öltözködési stílus, így nem (csak) a külsőségekre épül – ez egyből kizárja ezt a röhejes tévhitet. Sőt, egy természetes szőke, ízléses leányzó sokkal szebb tud lenni egy agyonkent, festett hajú társánál.

„A goth-ok szektások, vért isznak, állatokat áldoznak stb.” – Talán említenem sem kell, mekkora marhaság. Ismét egy újabb uszító jelegű általánosítás.

„A goth stílussal együtt jár a depresszió.” – De még mennyire, hogy nem! A legutóbbi bejegyzésemben kicsit betekintést engedtem az eszmevilágba, és ott is szépen leírtam, hogy egy goth keresi a szépet, a jót, csak az átlagember számára kicsit bizarrabb formában. A depresszió betegség, amit bárki „elkaphat” – de nem ennek a művészi életszemléletnek a kötelező velejárója. Erre a következtetésre sokan a sötét ruhák, az esetleges zárkózottság miatt jutnak. Nincs sehol megírva, hogy egy goth nem lehet depressziós (elvégre emberek vagyunk), az ilyeneket sajnálom is, remélem, kigyógyulnak belőle – de ez a betegség nem egy „besorolási alapfeltétel”.

„A goth-ok állandóan otthon ülnek. Ha ki is mozdulnak, az útjuk csak a temetőre visz.” – Nem tudom, hogy ezt melyik agyas találta ki, de csak gratulálni tudok. Abszurdum. Talán a megfigyelt illető minden lépését követte, hogy erre a álláspontra jutott? Ha van is ilyen otthonülős személy, akkor sem kell elítélni, de ez semmiképpen sem jellemző az összes képviselőre.

„A goth-ok nagyon unalmasak, nem szólnak az emberhez, folyton hallgatnak.” – Lehetséges, hogy azért nem szólnak egyesekhez, mert egyáltalán nincs közös témájuk, de ez is csak általánosítás. Ismerek én nagyon pörgős goth csajszit, viszont olyan változatot is, aki számára még egy „szia” is megerőltető. Mindenesetre unalmas goth-tal még nem hozott össze a sors. Persze egy szolitöltelék plázamacska mit is vár egy „kriptaszökevénytől”? (:
A megfelelő társaságban tud mindenki kibontakozni.

„Minden goth vastag, fekete vakolatréteget és hófehér púdert ken magára.” – Erre a tévhitre tökéletes ellenpélda az előző bejegyzésben fellelhető „civil goth” rész.

„Minden goth keresi a halált, imádja a vért.” – Megközelítés kérdése. Míg az „én vagyok a Jani, és mivel most a tvájlájt a menő, ezért vámpírnak képzelem magam” kaliberű emberek csak nagyzolásból hirdetik a halált, addig a goth-ok egy titokzatos, misztikus új lehetőséget látnak benne, amit mindannyian fel fogunk fedezni, ha eljön az ideje. Nem előbb. És az imént említett „a Janigyerek mától szereti a vért, mert attól mekkora raj lesz” típussal ellentétben a vérben is egy egészen más eszközt – az élet eszközét látják. A vér érték, hisz az hajt minket előre és tart életben, ezért az élet tiszteletéből kifolyólag a vérre is különleges jelentőséggel bíró tárgyként tekintenek.

„A goth-ok utálják a gyerekeket.” – Ez sem igaz. Az ilyesfajta beállítottság csupán egyéniség kérdése, egy pl. diszkózenét preferáló hölgyemény is éppen úgy szeretheti vagy utálhatja a kicsiket, mint bármelyik goth. De nincs semmiféle elvi elítélés a gyerekekkel szemben.

„A goth-ok ki sem mennek a Napra, beteges fehérségre törekszenek.” – Ez egyes esetekben igaz lehet. Például én sem szeretek kint járkálni meleg, napos időben, és szeretem is a fakó bőrt. De egy jó kis kirándulástól szerintem egyik elvtársat sem tántorítaná el az a csúnya égitest. (:

/Bővítés alatt./

Reklámok