Volt dög – nincs dög.

Üdvözletem.

Utálom a sors idióta fintorait. Lehet, hogy számára ez jó vicc, de nekem kevésbé.

Említettem, hogy tegnap fel akartam rakni néhány képet, köztük a dögömről. Viszont a mai kellemetlenséget eszemben sem volt számításba venni.
A tesóm elmebeteg kutyái kinyírták szegényt. -.-“
Sajnos nem tudom, hogy a három közül melyik rohadék volt ilyen vakmerő, de ezennel az öngyilkosjelöltek népes sorát bővíti.
A poén, hogy a dögöcske anyja rá se hederített a dologra – ül a folyosón, mint aki jól végezte dolgát.
Van egy sejtésem, hogy melyik ugató hullajelölt a bűnös. Mikor megkérdeztem anyámat, hogy megölhetem-e a gyanúsítottat (gondoltam udvarias leszek, nem nyírom ki rögtön), még azt merészelte mondani, hogy khm… “tesz” a dög macskámra.
Aranyos.

Ez volt a dögöm tegnap.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

…És ez ma…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem volt szerencséje. Hamarosan a testvére is így jár, ha nem vigyáz.

 

Témaváltás.

Tegnap (vagyis ma) megnéztem a Ginger Snaps trilógia első két részét. Még mindig zseniális filmnek tartom. Olvasgattam a kritikákat róla, és nem meglepő módon mindenki a “de béna benne a farkas grafikája” szöveggel jött. Persze. Mit is vártam? Ahhoz ész is kell, hogy valaki felfogja a történet mélyebb tartalmát. A két nővér kapcsolatának alakulását döbbenetesen jól érzékelteti a mű. Nem mellékesen pedig Katharine Isabelle és Emily Perkins kiváló színészek.
Néhány kép, hogy tudjátok, miről beszélek.

 

 

 

 

 

 

 

Ő lenne Katharine (Ginger).

 

 

 

 

 

 

 

Ő pedig Emily (Bridget).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az első rész. (Ginger Snaps – Farkasvér)

 

 

 

 

 

 

 

 

 
A második. (Ginger Snaps – Két testben egy vérszomj)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A harmadik. (Ginger Snaps – Két testben – Újra és újra)
Ajánlom mindenkinek. Bár aki a farkasos vonal miatt kapott kedvet hozzá, az csalódni fog.
A harmadik részt ma fogom újra megnézni. “Kicsit” elkanyarodik az első két résztől – elvégre előzmény vagy mi -, és szerencsémre más korban játszódik, de némi bizonytalanság van azért bennem. Állítólag egy színvonal alatti hulladék. Nekem kölyökként tetszett – majd kiderül, öreg fejemmel mit hoz ki belőlem.

Ha lesz energiám, még rakok fel képeket, de lehet, hogy csak később.

Reklámok

Zavaros ábrázatok.

Üdvözletem.

A hőség a mai napon elviselhetetlenné nőtte ki magát. Bár a lakás sötétítői és redőnyei remek védelemnek tűntek, a kellemes árnyékteremtésen kívül egyéb hasznuk nem volt.
Az emberek olvadnak, mint a marcipánbabák.

A délután folyamán elhatároztam, hogy a mai bejegyzést végre kicsit feltuningolom néhány képpel. Mivel ha csak tehetem, fotózok, így néhány (főleg mai) munkám helyet érdemel itt. De valószínűleg egyéb fotókat is megosztok, amik ide illenek.  Talán valamit tükröznek is belőlem.

…Huh, belemerültem a képfeltöltésbe, de egyetlen kattintással tönkretettem a másfél órás munkámat. Minden kép letörlődött.
Nem káromkodtam, neeem…
Na mindegy, erről ezek szerint lemaradtok. Majd valamikor. Talán.
Pedig raktam fel képet a fűzőmről, a dögömről, az esti temető borzongató látványáról, az erdei napsugarakról, tetszetős bútorokról…
Csak hogy mindenkinek sajogjon a szíve. *muhaha*

Böngészésem során rátaláltam egy régen látott, és annak idején értelmesnek tűnő filmre. A címe Ginger Snaps – Vérszomj. Nagyon tetszett anno, ezért ma meg is nézem az első két részt. Illetve már holnap…