Vesszőfutás.

Elnevezés: a büntetés végrehajtására szolgáló eszközről.
Eredet: bizonytalan források szerint itt is a középkor áll a háttérben.
Módszer: a vétkesnek a társaiból kialakított kettős sorfal között kellett végigfutnia, miközben minden oszloptag egy fűzfavesszővel mért csípős ütést a delikvens hátára. A bűn súlyától függött, hogy hányszor ismétlődött meg a tortúra, és hogy két kör között mennyi idő telt el.
Kegyetlenség mértéke: nem feltétlenül halálos, mégis módfelett kegyetlen.
Egyéb érdekesség: volt, hogy két futás között egy nap szünetet tartottak, hogy az elítélt hátán lévő sebek varasodása meginduljon, így a következő nap során megrendezett ütleg folyamán azok újra felszakadva iszonyú kínokat okoztak az illetőnek. Ez régen kedvelt fenyítő eljárás volt a börtönök falai között.

Reklámok