Szívélyes Üzenet.

Bizonyára már mindenkinek a fülén jön ki a rengeteg elcsépelt jókívánság, éppen ezért nem is szeretném túl hosszúra fogni a dolgot. Egész egyszerűen, a maga spontaneitásával és Sharon asszonyság hozzájárulásával (igen, én sem hagyhatom ki ezt)  I Wish You A Gothic Christmas. (:

És természetesen magyarul is kívánok Minden Kedves Olvasómnak élményekben gazdag, családias, hangulatos, békés, és ami a legfontosabb, nagyon boldog ünnepeket!
De természetesen senki se feledkezzen meg a kötelező borzongásról sem, tehát miután befejeztétek a Karácsonyi Lidércnyomást, jöhet egy könnyed kis horror (de a Tim Burton maratonért sem fogom leharapni senki fejét 🙂 ).

Szünidőbe Csöppenvén.

Üdvözletem.

Biztosan minden látogatóm észrevette, hogy mostanában csak néhány felszínes, “csak hogy mégis legyen frissítés” célzatú posztot tettem közzé – na nem mintha a megosztott képek és zenék nem volnának önmagukban is értékelendőek és csodálandóak -, minek az oka igazából a fojtogató időhiányon kívül leginkább a  keserves ihlethiány, nyűglődés, lustaság. Mivel hétközben még mindig csak telefonról tudok fellépni, amin kész merénylet tisztességes posztot írni, ezért ez a jelenlegi passzív hozzáállás szerintem nem is meglepő a részemről, tehát maradnak a termékeny hétvégék – és az ünnepekre tekintettel a tegnap beköszöntő kellemes szünidő.
Nem hinném, hogy sok jelentősége van ennek a pár sornak, mégis tisztábbnak éreztem megindokolnom elmaradásaimat.

Az elkövetkezendő napokban szabadidőmhöz mérten természetesen tervezek néhány újdonságot (még az is lehet, hogy végre befejezem a 30 Naposomat, hmm…), de a karácsony közeledtével ugyebár jön a sürgés-forgás, takarítás, főzőcskézés, rokonok fogadása, ami sok energiát leszív – de ezt szerintem mindenki átérzi. Remélem, hogy minden Kedves Olvasóm felkészült lelkiekben az ünnepekre, hiszen csodálatos időszak ez, vétek elszalasztani a gyönyörűségeit. (:

És még annyit fűznék hozzá így a végére, hogy sok emberhez hasonlóan én is gyártottam magamnak ask-os fiókot, tehát [ ezen ] az oldalon bátran kérdezhet Tőlem bárki bármit, névtelenül. (:

Ünnepi Téboly.

Üdvözletem.

Nem tudom, hogy csak számomra furcsa-e az, hogy a szupermarketekben a lecsengő mindenszenteki díszek mellé már november első hetében kikerültek a csokimikulások, a karácsonyfadíszek, a szaloncukrok és hasonló, a tél és az ünnepek közeledtét hirdető kacatok, és hogy a városi placcokat már ezzel egy időben méretes karácsonyfák díszítették, de (bár a második kedvenc ünnepem a karácsony, és teljes mértékben be szoktam zsongani ebben az időszakban) ez nekem mégis túl korai, sőt kissé lelombozó – elvégre az őszinte töltet helyett a “csak akkor szereted igazán a szeretteidet, ha drága ajándékot veszel nekik” alapelvet hirdetik. És sajnos úgy veszem észre, hogy vezérelvük érvényesül is az emberek körében.
Na de nem kell bepánikolni, mert a szokásos rosszmájúságom helyett most nem a médiát és a kizsigerelő marketinget fogom szidalmazni. Inkább egy pozitív, ízig-vérig “jön a karácsony!” poszttal szeretnék előrukkolni Nektek. (:

Sok másikhoz hasonlóan a mi szerény városunkban is megkezdődtek a nagy ünnepi hangolódások: világító díszek az utak felett, karácsonyfák a tereken, ünnepi pompában tündöklő bevásárlóközpontok, és ami számomra a legkedvesebb: megnyílt az egy hónapos karácsonyi vásár. Sok-sok, a tavalyihoz képest rendkívül olcsó(!) szépséghez hozzá lehet jutni ezen a rendezvényen, köztük megemlítve természetesen az ajándékos standokat (ezek tényleg képzeletet felülmúlóan olcsóak, szerencsére), a sok mézárust, a sapka-kalap-sál-kesztyűs-bódékat, a kézzel készített szappan-, valamint az ékszerárusokat.
Mivel főleg ebben az időben ütközik ki rajtam a “jobb adni, mint kapni“, anyámtól örökölt véna, így már ezen a héten belevetettem magam a meglepetésvásárlás rejtelmeibe.
Anyám számára ugyan előre megrendeltem netről egy regényt, amire már régen fáj a foga – imába fogja foglalni érte a nevem, ezt előre tudom -, viszont a többi családtagom számára megfelelő ajándékot találni már keményebb dió. Sógornőmnek vettem a vásáron egy felhúzható, éneklő, tükörből és üvegből álló, forgó körhintát, ami szerintem nagyon édes (és ő is szereti az ilyesmiket), azonban a hímeknek még nem tudom, mit vehetnék. Majd talán a jövő héten…
Szerintem szinte minden iskolában, így a miénkben is rendeznek az osztályok karácsonyi ajándékozást, amikor is mindenki húz egy nevet, és annak az illetőnek kell meghatározott értékben ajándékot vásárolni. Nos, én az egyik leányzót húztam, és még nem igazán jutottam dűlőre abban a témában, hogy mit vehetnék neki. A naaagy halom édesség nálam már sok-sok éve természetes, tehát már vettem is Neki három tábla Boci csokit, egy Boci mikulást, és egy Milka nápolyit, de még tervezek mellé 4-5 finomságot – és persze mogyorót, ami kihagyhatatlan. (: Ezzel nem igazán lehet csalódást okozni, de a tárgyi ajándék már fogósabb kérdés. Régebben inkább porcelánfigurákat, de az utóbbi két évben plüssállatot vettem, amik nagy sikert arattak, tehát esélyes, hogy maradok a bevált és tradicionális sapkás-sálas plüssmackónál. (:
Esetleg ki tudna valaki valamilyen ajándékötlettel segíteni?

Túl az ajándék-témán. Számomra a karácsonyi légkör nagyon fontos, elvégre ez egy nem mindennapi, a szokásosnál kellemesebb és áhítatosabb időszak az ember életében. Ilyenkor megpróbálom kiszűrni a média káros sugarait, és a hasznos, hangulatos szálakat beengedni a család atmoszférájába. Mivel anyukám nagyon kreatív egyéniség, így a díszítéssel nem kell vesződnöm, mert ő képes pár ízléstelen gazból is mutatós adventi koszorút fabrikálni, a karácsonyfa feldíszítése mégis minden évben a mi kettőnk közös projektje. Az ünnepekre mindig átjönnek a nagybátyámék is, és az ajándékozás mellett a kántálás sem maradhat el. Tényleg, a mai világban kíváncsi lennék, hogy hány ember ismeri egyáltalán magát a fogalmat… Betlehemezés, kántálás… Változik a világ. Azonban az én családom szerencsére nem halad a korral, tehát nálunk nincs karácsony hagyományok és – vallásos mivoltunkból fakadóan – közös templomozás nélkül.
És ezeken kívül milyen apróságok kellenek még a tökéletes karácsonyhoz számomra?
Természetesen Nightmare Before Christmas. (: De kihagyhatatlan a Reszkessetek betörők-maraton, az illatmécses-áradat, a gyertya-mindenhol jelenség, az igazi fenyőfa illata, a bejgli, a tűzhely melege egy átfagyott estén, a karácsony éji bulizás, az otthoni zene, zene és zene… Persze a megszokott stílusban.

És a végére – ahogy Trishnek és Zsúnak ígértem – íme a leendő gyönyörűségem, amit anyámtól kértem karácsonyra.
Ezután a szoknya után már évek óta csorgatom a nyálam, és nemsokára végre a birtokomban tudhatom majd. *-*

Valószínűleg karácsonyig még zsibbasztalak Titeket valamilyen témába vágó poszttal, de addig is Boldog Karácsonyt Minden Kedves Olvasómnak! (: